Közösségi komposztálás, komposztpontok: útmutató

  • 2024. március 21.
  • Jakab János

A közösségi komposztálás egy sokoldalú közösségi tevékenység, mely a városban élő környezettudatos, illetve világra nyitott és tudatos gyermekeket nevelő emberek számára sokféle haszonnal járhat. Bár panelházban vagy bárhol a belvárosban nehezebb lehetőséget találni a komposztálásra, mint egy kertes háznál, de nem lehetetlen, és szerencsére egyre több lehetőségünk van erre. Budapesten például számos kerületben van komposztpont, illetve vannak közösségi kertek is, ahova a kertet használók a háztartási hulladék lebomló részeit el tudják vinni.

Miért fontos a komposztálás? 

1. Hasznos az embernek

A komposzt az átalakulás csodája. A hulladékból, amely egyrészt belőlünk, másrészt az általunk elfogyasztott dolgokból, illetve az azt előkészítő dolgokból tevődik össze (a körömdarabkától a répa- és hagymahéjig) termőföld válik, amely elősegíti, hogy ismét növekedhessen benne az élet. Emberek vagyunk – szükségünk van a természetre, és nemcsak szobanövények formájában. 

Ha komposztáljuk a konyhai és kerti hulladékokat, az számos hasznot hozhat nekünk. Egyrészt az összes hulladéknak az egyharmadát vagy akár többet is kiválthatunk a komposztálással, vagyis kevesebb lesz a kukába dobott szemét — valamint kevésbé is lesz büdös. Másrészt a komposztált hulladékból humusz keletkezik, vagy gilisztakomposzt esetében komposztlé, amely csodálatos tápszer a növényeinknek, legyen szó akár szobanövényekről, akár balkonkertről, akár nagyobb, közösségi kertben termelt zöldségekről vagy gyümölcsökről. 

Harmadrészt tudatos életmódra ösztönöz: a komposztálás arra inspirál, hogy odafigyeljünk arra, hogy mit eszünk, hogy mi kerül a kukába, hogy mi kerül a bevásárlókosarunkban, az asztalunkra, a testünkbe. Hogy mivel táplálkozunk, és mivel tápláljuk a szeretteinket. És hogy hogyan bánunk az egy szem Földünkkel.

 

sites

 

2. Hasznos a Földnek

Ha ugyanis a helyben lebomlani képes hulladék a szemétlerakókban és szemétégetőkben végzi, az csak erősíti azt a körforgást, amely a tápanyagdús földet kizsigereli, és arra késztet minket, hogy boltból vegyünk termőföldet, vagy nagy cégek esetében, műtrágyával próbálják a föld termékenységét visszacsempészni. A műtrágyák káros hatásairól pedig hosszú oldalakat lehetne megtölteni, mi itt írtunk például a nitrogénről. 

A helyi komposztálással azonban csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, és közvetlenül juttatjuk vissza a természetbe mindazt, ami oda tartozik, megspórolva ezzel azt a számos kört, amit a szerves hulladék egyébként megtenne. Az avart nem szükséges elégetni, szennyezve ezzel a levegőt, hanem el is lehet komposztálni. A komposztálásnak elképesztően sok pozitív hatása van, mind a föld, mind a légkör, mind növények és az ember számára.  Javítja és lazítja a talaj minőségét, a növényeket ellenállóvá teszi a kórokozókkal szemben, a szeméttelepen nem keletkezik belőle üveghatású gáz, nem büdösödik be a kuka, kevesebb lesz a szemétdíj, és gyermekeink számára szemléletformáló minden egyes mozdulat, amellyel a zöldséghéjat a komposztos vödörbe dobjuk.

 

Mi az a közösségi komposztálás? 

A közösségi komposztálás egyszerűen szólva olyan komposzt, amelyet többen használnak. Akár csak két-három családról vagy egy óvodányi emberről van szó, akár egy tömbházról, a közösségi komposztot többen használják. 

Elsősorban azok számára nagyon hasznos a közösségi komposztálás, akik kertkapcsolat nélküli lakásban élnek, de szeretnének oly módon is környezettudatosan élni, hogy a háztartásban keletkező lebomló hulladékot nem a kommunális szemétbe rakják, hanem komposztálják. Van, aki számára a gilisztakomposzt megoldás, azonban nem mindenkinek van erre kísérletező kedve, energiája. Az ő számukra azonban a közösségi komposztálás nagyszerűen működhet. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a háztartások összegyűjtik a lebomló hulladékot, és rendszeres időközönként elviszik a közösségi komposzthoz, ahol kiürítik. Mikor aztán a komposzt megérik, megbeszélés szerint ki-ki, aki igényli, kaphat a háztáji kertészkedéshez, a virágládákba komposztot. 

 

sites

 

Hogyan működik a közösségi komposztálás?

Minden esetben szükség van egy komposztgazdára, aki irányítja a folyamatot. Ahhoz, hogy létrejöjjön egy közösségi komposzpont – amelyet gyakorlatilag bárki megcsinálhat – szükség van arra, hogy legyen rá igény: hogy a ház, a környék lakói közösen megegyezzenek abban, hogy a komposztjukat egy helyre gyűjtik. Ez azért is fontos, hogy akár egy lakóközösségi gyűlésen megbeszéljék, mert ebben az esetben valószínűleg csökkenni fog a háztartási hulladék, vagyis kisebb lehet a szemétdíj. 

Amikor az elhatározás megszületett, közösen le kell fektetni a szabályokat. A legfontosabbak, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mit lehet a komposztba tenni, és mit nem. Ismétlésképpen: konyhai hulladék, zöldség- és gyümölcsmaradványok, tojáshéj, kávézacc, mindenfajta növényi hulladék, virág vagy kerti hulladék, fahamu, fűrészpor és kezeletlen papír, valamint szőr és köröm mehet, azonban állati maradványok, hús, csont, ételmaradék, olaj nem kerülhet bele. 

A komposztot időnként át kell forgatni, szükség esetén nedvesíteni, vizezni is kell. Amikor a komposztkupac nagy része elérte a teljes komposztálódást, akkor át kell rostálni: a fennmaradó humusz pedig tetszés szerint felhasználható: virágföldhöz keverve kiváló táptalaj akár szobanövényekhez, akár balkonládában termesztett fűszerekhez, zöldségekhez. 

A közösségi komposztálás azonban nemcsak abban közösségi cselekedet, hogy sokan hordják egy helyre a konyhai hulladékot, hanem abban is, ha – különösen kisebb közösségekben – valóban összehozza az embereket. Különösen nagyobb városokban élnek úgy sokszor egymás mellett az emberek, hogy a szomszédaikat sem ismerik. A közösségi komposztálás azon túl, hogy megismerteti egymással az embereket, közös témát és közös célokat is ad nekik. Egy közösségi komposztpont létrehozásakor együtt kell működnie több családnak. A gyermekeknek mindez remek alkalom nemcsak a közös játékra, hanem arra is, hogy jobban megfigyeljék a környezetüket, s különösen az étel körforgásos útját a balkonláda földjétől az ebédlőasztalon át vissza a földig. 

 

sites

 

Melyek a közösségi komposztálás jogszabályai?

A közösségi komposztálásra vonatkozó jogszabály a Nemzeti Jogszabálytárban, itt található, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 28. és 29. pontjában. A jogszabály leszögezi a közösségi komposztálók használatának szabályait, és meghatározza a komposztba dobható, illetve nem dobható anyagokat. A közösségi komposztálás, mely a biológiai úton lebomló hulladékokat helyben komposztálja és saját háztáji célra a humuszt felhasználja, nem engedélyköteles tevékenység, tehát nem szükséges bejelenteni a hatóságoknál. 

 

Hol vannak közösségi komposztpontok Budapesten? 

A Humusz szövetség itt, valamint itt összegyűjtötte a jelenlegi, zömében fővárosi komposztáló pontokat. Vidéket Szeged és Pécs képviseli.

Az első kerületben a tabáni Kereszt utcában a teniszpályák mellett, valamint a Déli Pályaudvar végében, az Alkotás utcában van közösségi komposztáló, amelybe éjjel-nappal lehet vinni a komposztot.

Buda egyik legnagyobb kerületében, a második kerületben a Mechwart Ligeti Közösségi Kertben, valamint a Marczibányi téri Művelődési háznál, a Panoráma Sportközponton belül, az Üstökös utcai Közösségi Kertben, illetve a Klebersberg Kultúrkúriában található közösségi komposztáló. A közösségi kertekbe azonban csak azok nyitvatartási idejében lehet a komposztot vinni.

Számos tér büszkélkedhet komposztponttal a harmadik kerületben, gyakran lakótelepek sarkain: a Pók utcai lakótelep több pontján, Kaszásdűlőn, Békásmegyeren, az Óbudai szigeten, a Római lakótelepen.

Újpesten a Tél utca 138. számnál van komposztáló, a kis domb mellett.

A 6. és 7. kerületben főleg közösségi kertek vannak: a Kisdiófa Kert a Kisdiófa utcában, a Rózsa Közösségi Kert a Rózsa utcában, valamint az Almássy téren.

Van azután a 8. kerületben a Teleki téren, a Losonci téren, valamint az Auróra Klíma Kertben van komposztpont. A 9. kerületet a Boráros tér képviseli, valamint a Ferencvárosi Művelődési Központ.

A 11. kerületben a Feneketlen tónál van egy komposztáló, a Budai Parkszínpad mögött, aztán a Humusz Házban, a Csárdás Kertben, a Szent Angyalok Templom kertjében.

Továbbá a teljesség igénye nélkül komposztpontok találhatók a Hamzsabégi úton, a Városmajorban, a Szent István Kertben, a Zuglói Közösségi Kertben, a Padlizsán Kertben, Sashalmon, Mátyásföldön, a Szent Lőrinc telepen, és a Havanna utcai lakótelepen.

 

A közösségi kertekről

A közösségi kertek itt nem mindig vannak feltüntetve, vagy nem mindig lehet bejutni. A közösségi kertek zártabbak, általában egy tényleges közösség tulajdonai, míg a közösségi komposztpontba bárki bármikor elviheti a biológiailag lebomló hulladékát, anélkül, hogy különösebben részt kelljen vennie a közösség életében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes részt venni a komposzthoz kapcsolódó közösségi megmozdulásokban. Ha már egy komposzthoz jár az ember, érdemes egy kicsit megismerkedni azokkal, akik szintén a közelben laknak. Nem azt mondom, hogy olyan ez, mint amikor egy kútra jártak trécselni a falusiak – de benne van a lehetőség.

 

Cikk és képek forrása: xforest.hu